Az 1982-es törvényben jelent meg először a könyvtárostanári státusz. E munkakör betöltéséhez Lengyelországban is könyvtáros és pedagógus diploma is szükséges. A státuszok száma jelenleg nemcsak a tanulólétszámtól függ, hanem az iskola aktív óráinak száma, a könyvtári helyiségek száma és a gyűjtemény mérete is befolyásolja. Ez utóbbi a gyakorlatban problémákat vet fel, hiszen a könyvtárostanár érdekévé válik az indokolatlan állománynövelés. 1999 előtt érdekes megoldás volt, hogy a kisiskolákban 10 tanulónkénti 1 órában állapították meg a munkaidőt.
28 ezer iskolájuk 70,1%-ában van iskolai könyvtár, további 22,6%-ukban pedig biztosított a könyvtári szolgáltatások elérése. Ez jelentősen jobb arány, mint Magyarországon. A helyzet az általános iskolákban a legjobb, ott 89%-ban van könyvtár. A legrosszabb helyzet a szakiskolákban van. Az állományok nagysága vidék-város viszonylatban jelentősen eltérő, de állományfejlesztési keretük van.
Összefoglalva azt mondták el, hogy jogi helyzetük fejlődik, nő az iskolai könyvtárak száma, de hiányként élik meg, hogy nincsenek normák például az állások számára és nincsenek országos standardek a működés minőségére vonatkozóan sem. A minisztérium nem tartja fontosnak, hogy ajánlást adjon ki az iskolai könyvtárakról, pedig a szakmai szervezetek hosszú idő óta szorgalmazzák ezt.
- Forrás: Az IFLA Iskola Könyvtári Szekciója az Alsó-Sziléziai Pedagógiai Könyvtárban (link tartotta az IFLA WLIC-hez csatlakozó wroclawi szatelitkonferenciáját 2017. augusztus 18-án.